null

„Próbálok mindig vidám lenni, mindenre pozitívan tekinteni”

Korábban ételfutárként és díjbeszedőként dolgozott, de miután egészségi állapota miatt már nem tudta vállalni az ezekkel járó hosszas munkanapokat, váltania kellett. Botos László tavaly januárban kezdte meg a munkát a nemzeti lottótársaság karitatív hálózatánál, sorsjegyárusítói asztala egy szolnoki piacon áll. Bár most szünetelteti, hobbija a zenélés, korábban rockzenekarban is gitározott.

Botos László egy éve kezdte meg a munkát a nemzeti lottótársaság karitatív hálózatánál, de önéletrajzát és jelentkezését már jóval korábban beadta a vállalathoz. Sorsjegyárusként azt követően tudott elhelyezkedni, hogy a szolnoki piacon álló értékesítőasztalhoz új kollégát kezdtek el keresni. „Előttem Misi bácsi volt itt, aki több mint húsz évig látta el feladatait, és a munkát még nyugdíj mellett is folytatta. Ő csak tavalyelőtt döntött úgy, hogy ténylegesen visszavonul. Tőle a stafétabotot azt követően vehettem át, hogy letettem az ahhoz szükséges vizsgákat. A tananyag elsajátítása nem volt nehéz, könnyen boldogultam vele. Vásárlóimat a piac nyitvatartásához igazodva reggel héttől várom, egészen déli tizenkettőig. Nyolcvan százalékuk törzsvevőként lép az asztalomhoz, de vannak olyanok is, akik csak alkalomszerűen vesznek nálam sorsjegyet. Munka közben általában állni szoktam, széken csak akkor ülök, amikor azt érzem, hogy elfáradtam.”

Botos Lászlónak hobbija a zenélés, korábban zenekarral is fellépett

Bár a sorsjegyárusítói munkakör Botos Lászlónak újdonság volt, emberekkel mindig is szívesen dolgozott, és nem álltak tőle távol az adminisztrációs feladatok sem. Tizenkét évig ételfutárként tevékenykedett, az azt megelőző tizenöt évben pedig díjbeszedőként dolgozott. Egészségügyi problémái miatt 2008-ban százalékolták le, de ez a munkavállalásban soha nem akadályozta. Váltania azért kellett, mert a hosszas munkanapok már nem volt összeegyeztethetők az egészségi állapotával.

„Nálam egy olyan mozgásszervi betegség okoz gondot, ami elsősorban a csigolyák közti ízületek gyulladásával és meszesedésével jár, és a gerinc merevségét eredményezi. Emiatt van az, hogy például a fejemet nem tudom úgy oldalra fordítani, mint mások. Ez a fajta ízületi probléma nem gyógyítható, de biológiai terápiával kezelhető, én is azt kapok. A mozgásszervi betegség mellett aortaproblémám és magas vérnyomásom van, és érint a 2-es típusú cukorbetegség is. A szememet glaukóma miatt kezelik, és úgy tűnik, van egy autoimmun eredetű májproblémám is. Az egészségügyi gondok ellenére próbálok mindig vidám lenni, pozitívan tekinteni mindenre. Figyelek arra, hogy az orvosi vizsgálatok és ellátások soha ne maradjanak ki – a gerincemmel járok masszázsra is –, és az itthoni kezelésem is megfelelő legyen.”

A karitatív hálózat munkatársának hobbija a zenélés, korábban zenekarral is fellépett. Ezzel a tevékenységgel nagyjából fél éve hagyott fel, most már inkább otthonában olvasgat és tévézget, a basszusgitár csak ritkán kerül elő. „Korábban másodvonalbeli zenekarokban játszottam, megesett, hogy turnéztunk is. Egy évig a Zorall zenekar vendégeként is jártuk az országot hobbizenészként. Voltak fellépéseink a környező országokban, például Szlovákiában és Szerbiában is, de ma már csak itthon veszem elő a gitárt. Olyan egyébként már korábban is volt, hogy a zenélést pihentettem, aztán újból belevágtam – emiatt lehet, hogy a mostani leállás sem végleges.”

„Akik először lépnek az asztalomhoz, azokkal a sorsjegyekről beszélgetek, de később már egyéb témák is szóba kerülnek”

Fodor István már több mint két évtizede dolgozik a Szerencsejáték Zrt. karitatív hálózatánál, és mivel értékesítőasztala a kezdetek óta ugyanabban a szentgotthárdi szupermarketben van, a vásárlók zömét jól ismeri, gyakran beszélget is velük – és szívesen teszi ezt azokkal is, akik először lépnek az asztalához. Szabadidejében feleségével kertészkedik, hogy utána egész évben készülhessenek finomságok az ott megtermelt zöldségekből és gyümölcsökből.

Elolvasom

„Friss veszprémiként arra törekszünk, hogy a környéket minél jobban felfedezzük”

Élete tíz évvel ezelőtt változott meg egy sportbaleset miatt, de elfogadta az új helyzetet, a mindennapokban nem okoz számára akadályt a mozgáskorlátozottság. Papp Mihály hat éve dolgozik a nemzeti lottótársaság karitatív hálózatánál sorsjegyárusként, de nem ugyanazon a helyszínen: kezdetben egy budapesti szupermarketben állt az értékesítőasztala, de miután közel egy éve Veszprémbe költözött párjával, ott folytatta a munkát.

Elolvasom

„Jó megtapasztalni, hogy mások szeretnek, és hogy én is tudok szeretetet adni másoknak”

Nógrádi Áront ma már megbecsülik és elfogadják a munkahelyén, de az élete nem indult ilyen egyszerűen. Az iskolai években sokat bántották és csúfolták, még a tanárok egy része sem tudott mit kezdeni azokkal a viselkedésbeli sajátosságokkal, amelyek az autizmusból eredtek. Gyerekkorában a zenélés és az éneklés hozott neki megnyugvást, mára pedig eljutott oda, hogy közösségekbe jár, és két kórusban is énekel.

Elolvasom