Magdali Csaba fényképe

„Segíteni csak azokat tudjuk, akik beszélnek a nehézségeikről”

A felsőoktatási intézmények komoly segítséget nyújtanak a fogyatékkal élőknek, a nagy egyetemek egymástól is tanulnak. A Pécsi Tudományegyetem korát megelőzve kezdett el foglalkozni a kérdéskörrel, az intézménybe ma is rengeteg kerekesszékes, vak és siket hallgató jár. Parasport szakosztályuk pedig tekintélyes létszámmal működik.

A Pécsi Tudományegyetem Hallgatói Támogató Központjának komoly múltja van, 16 éve hozták létre éppen azért, mert az intézménybe egyre több fogyatékossággal élő hallgató járt. Az őket segítő rendszer már korábban is működött az egyetemen, de csak egy szakemberrel, aki a megszaporodó feladatokat nem bírta egyedül ellátni. „A támogató szolgálatok akkortájt indultak, intézményünk fogyatékosügyi koordinátora pedig megkereste a pécsi irodákat. Viszont kiderült, hogy a hallgatókat ők sem tudnák ellátni. Ekkor került elő az ötlet, hogy az egyetem indítson saját támogatói szolgálatot. Azóta folyamatosan fejlődünk, jelenleg nyolc kolléga, és időnként egy-egy külföldi önkéntes nyújt segítséget közel 300 fogyatékkal élő hallgatónak. Ők azok, akikről tudunk, de nyilván a 18 ezer diák közt vannak még olyanok, akiknél a fogyaték enyhe – vagy nem akarják, hogy mások értesüljenek róla –, emiatt nem kérnek támogatást. Viszont segíteni csak azokat tudjuk, akik beszélnek nehézségeikről” – mondja Magdali Csaba, a Pécsi Tudományegyetem fogyatékosügyi koordinátora, a Támogatói Szolgálat vezetője. Az intézmény nem csak a hallgatókra, hanem a kollégákra is figyel, akik közül 180 megváltozott munkaképességű.

Reagálni az igényekre

Az egyetemi szolgálat igyekszik reagálni a hallgatói igényekre, megoldani azokat a problémákat, amelyekkel a fiatalok találkoznak. Van például lifttel felszerelt kisbuszuk, amivel a súlyos mozgáskorlátozottakat szállítják, illetve olyan személyautójuk, amellyel elsősorban azokat a látássérülteket viszik, akik segítségre szorulnak. Mellettük olyan diákok is vannak, akik megtanulják az útvonalakat, kutyával pedig biztonságosan tudnak közlekedni. A látássérültek életét az is segíti, hogy a tudományegyetem hallgatói ma már elsősorban digitális tananyagokból tanulnak, amelyeket tudnak kezelni a vakok által használt felolvasóprogramok, emellett pedig rögzítik az órai anyagokat is – de csak az előadásokat, a hallgatói beszélgetéseket nem –, és ha a látássérült diákok ennek szükségét érzik, akkor azokat is megkaphatják az egyetemtől.

Minden megoldható

Bár az intézményben olyan hallgató évek óta nincs, aki csak jelbeszéddel kommunikál, de segítséget az ilyen diákok is kaphatnak. Számukra a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségétől kér jelnyelvi tolmácsot a támogatói szolgálat. A többi hallássérültnek ilyesmire nincs szüksége, mert a mostani hallókészülékek már nagyon jók, főleg, ha az érintett szájról is olvas. „Persze ha ez szükséges, számukra is készítünk jegyzeteket, és vannak olyan hallgatóink is, akik kapnak úgynevezett mobil indukciós hurkot, amit nyakba kell akasztani. Ez olyan, mint egy adóvevő, amelynek adó részét az oktató használja, a vevőt pedig a hallókészüléket viselő hallgatók. Az indukciós hurok arra kell, hogy a végpontra csak a körön belül elhangzó információk jussanak el, a környező zajok ne” – magyarázza Magdali Csaba.

Az egyetemnek saját sportegyesülete is van, azon belül alakult ki a nagyjából 80 fős parasport szakosztály. A fogyatékkal élő hallgatók főképp csörgőlabdáznak és ülőszékes kosaraznak, de van asztalitenisz, teke és boccia is. A szakosztálynak komoly sporteredményei vannak, több tagja a nemzetközi mezőnyben is megméretteti magát.

Négylábú támogatás: mire képesek a segítő és terápiás kutyák?

A segítőkutyák nem csak jelzéseikkel és fizikai közreműködésükkel tehetik könnyebbé a fogyatékossággal élő emberek életét, hanem lelkileg és szociális értelemben is támogatást jelentenek, segíthetik a társadalmi szemléletformálást. Erról mesélt nekünk Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesületet elnöke. Kovács-Czirják Helga, a NEO segítőkutya-kiképzője a Segítő Szakmák Hónapján videóriportban is beszélt az egyesület tevékenységéről.

Elolvasom

Csoda a vízben – mikor segíthet a neuro-hidroterápia?

Központjaikba az ország minden tájáról érkeznek szülők, főleg központi idegrendszeri sérülésben érintett gyerekükkel. A kicsiket sokszor közvetlenül az újszülöttellátásból irányítják a Gézengúz Alapítványhoz, hogy ott a neuro-hirdoterápia mellett megkaphassanak minden olyan ellátást, amire szükségük lehet. Évente sok ezer gyerek fejlődhet ennek köszönhetően.

Elolvasom

Fejlesztés a nyeregben

Régóta használnak lovasterápiát a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez, kötődjön az mozgáshoz vagy viselkedéshez, beszédhez. Mivel esetükben nem egyszerű lovas foglalkozásról van szó, kulcskérdés – erről jogszabály is rendelkezik –, hogy a terápiát olyan szakember végezze, akinek megfelelő (gyógypedagógiai, gyógytornászi, vagy például pszichológusi) végzettsége van. Így érhető el, hogy a terápia tényleg a kicsik hasznára váljon.

Elolvasom