Magdali Csaba fényképe

„Segíteni csak azokat tudjuk, akik beszélnek a nehézségeikről”

A felsőoktatási intézmények komoly segítséget nyújtanak a fogyatékkal élőknek, a nagy egyetemek egymástól is tanulnak. A Pécsi Tudományegyetem korát megelőzve kezdett el foglalkozni a kérdéskörrel, az intézménybe ma is rengeteg kerekesszékes, vak és siket hallgató jár. Parasport szakosztályuk pedig tekintélyes létszámmal működik.

A Pécsi Tudományegyetem Hallgatói Támogató Központjának komoly múltja van, 16 éve hozták létre éppen azért, mert az intézménybe egyre több fogyatékossággal élő hallgató járt. Az őket segítő rendszer már korábban is működött az egyetemen, de csak egy szakemberrel, aki a megszaporodó feladatokat nem bírta egyedül ellátni. „A támogató szolgálatok akkortájt indultak, intézményünk fogyatékosügyi koordinátora pedig megkereste a pécsi irodákat. Viszont kiderült, hogy a hallgatókat ők sem tudnák ellátni. Ekkor került elő az ötlet, hogy az egyetem indítson saját támogatói szolgálatot. Azóta folyamatosan fejlődünk, jelenleg nyolc kolléga, és időnként egy-egy külföldi önkéntes nyújt segítséget közel 300 fogyatékkal élő hallgatónak. Ők azok, akikről tudunk, de nyilván a 18 ezer diák közt vannak még olyanok, akiknél a fogyaték enyhe – vagy nem akarják, hogy mások értesüljenek róla –, emiatt nem kérnek támogatást. Viszont segíteni csak azokat tudjuk, akik beszélnek nehézségeikről” – mondja Magdali Csaba, a Pécsi Tudományegyetem fogyatékosügyi koordinátora, a Támogatói Szolgálat vezetője. Az intézmény nem csak a hallgatókra, hanem a kollégákra is figyel, akik közül 180 megváltozott munkaképességű.

Reagálni az igényekre

Az egyetemi szolgálat igyekszik reagálni a hallgatói igényekre, megoldani azokat a problémákat, amelyekkel a fiatalok találkoznak. Van például lifttel felszerelt kisbuszuk, amivel a súlyos mozgáskorlátozottakat szállítják, illetve olyan személyautójuk, amellyel elsősorban azokat a látássérülteket viszik, akik segítségre szorulnak. Mellettük olyan diákok is vannak, akik megtanulják az útvonalakat, kutyával pedig biztonságosan tudnak közlekedni. A látássérültek életét az is segíti, hogy a tudományegyetem hallgatói ma már elsősorban digitális tananyagokból tanulnak, amelyeket tudnak kezelni a vakok által használt felolvasóprogramok, emellett pedig rögzítik az órai anyagokat is – de csak az előadásokat, a hallgatói beszélgetéseket nem –, és ha a látássérült diákok ennek szükségét érzik, akkor azokat is megkaphatják az egyetemtől.

Minden megoldható

Bár az intézményben olyan hallgató évek óta nincs, aki csak jelbeszéddel kommunikál, de segítséget az ilyen diákok is kaphatnak. Számukra a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségétől kér jelnyelvi tolmácsot a támogatói szolgálat. A többi hallássérültnek ilyesmire nincs szüksége, mert a mostani hallókészülékek már nagyon jók, főleg, ha az érintett szájról is olvas. „Persze ha ez szükséges, számukra is készítünk jegyzeteket, és vannak olyan hallgatóink is, akik kapnak úgynevezett mobil indukciós hurkot, amit nyakba kell akasztani. Ez olyan, mint egy adóvevő, amelynek adó részét az oktató használja, a vevőt pedig a hallókészüléket viselő hallgatók. Az indukciós hurok arra kell, hogy a végpontra csak a körön belül elhangzó információk jussanak el, a környező zajok ne” – magyarázza Magdali Csaba.

Az egyetemnek saját sportegyesülete is van, azon belül alakult ki a nagyjából 80 fős parasport szakosztály. A fogyatékkal élő hallgatók főképp csörgőlabdáznak és ülőszékes kosaraznak, de van asztalitenisz, teke és boccia is. A szakosztálynak komoly sporteredményei vannak, több tagja a nemzetközi mezőnyben is megméretteti magát.

„A jövőben szeretnénk csokibonbonokat is készíteni, mert az régi álmunk”

A fogyatékossággal élő embereket támogatott lakhatással és nappali ellátással, fejlesztő foglalkoztatásokkal segítő Mécses Egyesület 2024 februárjában nyitotta meg kávézóját Mezőberényben, a múzeumként működő Wenckheim-Fejérváry kastély épületében. Itt a vendégek a kávé mellett megkóstolhatják a saját üzemben készülő kézműves süteményeket is, és közben ráébredhetnek: ha kapnak rá lehetőséget, akkor a megváltozott munkaképességű emberek csodákra képesek.

Elolvasom

„Vannak az önkénteseink között egykori beteg gyerekek is, akiknek az álmát mi teljesítettük”

Két évtizede váltják valóra beteg gyerekek vágyait, mosolyt csalva ezzel az arcukra a legnehezebb helyzetekben is. A Csodalámpa Alapítvány nemcsak kívánságok teljesítésével segíti a kicsik gyógyulási folyamatait, hanem Gyógybűvész programjával is. Új kezdeményezésük a családtagoknak és az osztálytársaknak is támaszt és egyfajta iránytűt ad, segítve a nehéz időszakok átvészelését és az iskolába való visszailleszkedést.

Elolvasom