Semmit rólunk nélkülünk! Beszélgetés Illés Fanni paralimpikonnal

Vaskó Makkának az éneklés lételeme, már akkor énekesnő szeretett volna lenni, amikor négyéves kislányként bekerült a vakok óvodájába, majd iskolájába. Rengeteget dolgozott azért, hogy álmait valóra váltsa, és amikor tizenhárom éve megismerkedett a Nem Adom Fel Alapítvánnyal, aminek énekese lett, már semmi nem állhatott ennek útjába.

Már virágárusként is imádott emberek között dolgozni, és ez nem változott a leszázalékolása után sem, amikor sorsjegyárusként helyezkedett el a nemzeti lottótársaság karitatív hálózatánál. Urbán Józsefnét a munka mindig feltölti, hasonlóan a horgászathoz, ami a hobbija. Utóbbinak a helyszínén a természet van rá príma hatással, míg előbbin a közösség.

Már általános iskolás korában eldöntötte, hogy fordítóként fog dolgozni, a munkát pedig már az egyetemi tanulmányok idején megkezdte. Urbán Luca születése óta látássérült – állapota a vakság és az alig látás határán van –, de ez a tanulásban nem akadályozta, a diploma megszerzését követően pedig szépirodalmat szeretne fordítani.