Mit jelent ma fogyatékossággal élőnek lenni? "Tarts velünk egy akadálymentes jövőért!" szemléletformáló programunk keretében életre hívott videósorozatunkkal betekintést nyújtunk a fogyatékossággal élők mindennapjaiba. Célja, hogy megértsd milyen problémákkal, sztereotípiákkal, előítéletekkel szembesülnek életük során, melyek ellenére képesek legyőzni a mindennapok kihívásait. Sorozatunk harmadik interjújában Lengyel Zsófia kommunikációs szakemberrel, esélyegyenlőségi referenssel, parasportolóval beszélgettünk olyan témákról, mint hogy látássérültként hogyan telnek a mindennapjai? Milyen, amikor a muszáj visz tovább? Mit tekint az életének 3 fő pillérének? Célunk, olyan üzenetek átadása a társadalom számára, mely elősegíti a fogyatékossággal élőkkel szembeni sztereotípiák lerombolását, erősítve a befogadást.
Semmit rólunk nélkülünk! Beszélgetés Lengyel Zsófia kommunikációs szakemberrel, parasportolóval
„A vásárlóim nyereményeinek ugyanúgy tudok örülni, mint ők”
Végzettsége szerint asztalos, de betegsége miatt váltania kellett, és egy kis kitérő után sorsjegyárusítóként helyezkedett el a nemzeti lottótársaság karitatív hálózatánál. Nagy Gábor délutánonként várja vásárlóit állomáshelyén, sikereik pedig őt is felvillanyozzák. Pihenésként szeret horgászni, és szívesen megy el kirándulni feleségével is.
Táborkeresés egy kerekesszékes konyhatündérrel
Flóra és az egyik barátnője elhatározta, hogy idén főzős táborba mennek, felfedezni az olasz gasztronómia világát. Tapasztalatom szerint a mi esetünkben nem elég egy szimpla jelentkezés, ezért első lépésként fel szoktam hívni a szervezőket, hogy tudják-e fogadni a kerekesszékes kislányomat. A telefon végén lévő hölgynek elmondtam a szükséges információkat, mire ő kerek perec kijelentette: „Anyuka, a gyermeke nem fogja jól érezni itt magát!” Elkeseredtem a válasz hallatán, és magamban hozzá is fűztem: ha így állunk hozzá már az elején, akkor nagy eséllyel így is lesz... Drávucz Rita jegyzete.
„Aki nyitott a sérültek felé, az ezt valamilyen szinten maga is visszakapja”
Több mint harminc éve dolgozik trolisofőrként, és közel húsz éve segíti szabadidejében a mozgássérült embereket. Brandt Viktor először az Álomszállítót álmodta meg, majd elkezdte az érintettek életét a mindennapokban is akadálymentesebbé tenni. Kirándulások szervezése mellett segíti az egyéni ügyintézéseket, igyekszik ott lenni mindenhol, ahol szükség van rá.