Végzettsége szerint bőrdíszműves, kistermetű emberként pedig egy ideig cirkuszban is dolgozott – de amióta gerinc és térdproblémája van, ilyen feladatokat nem tud vállalni. Kieszman Béla két és fél éve dolgozik a nemzeti lottótársaság karitatív hálózatánál, sorsjegyárusító asztala egy tatabányai szupermarketben áll.
Ugyan Kieszman Béla csak pár éve dolgozik a karitatív hálózatánál, de a sorsjegyárusítói feladatokkal – akkor még normál munkakörben – már a ’90-es években megismerkedett. Akkoriban Szabolcs-Szatmárban élt, ott tevékenykedett egy-másfél évet ezen a területen. „Abban az időszakban még nem volt fix munkaállomásunk, úgy mondtuk, hogy házalunk. A sorsjegyeket átvettük, havonta pedig elszámoltunk az értékesítéssel. A járás akkor még nem okozott számomra nehézséget, mopedet csak négy-öt éve használok, amióta a térdemmel és gerincemmel – négy csigolyámban lett kopás és repedés – problémám van. Azóta a járáshoz járókeretre van szükségem, csak azzal, és a mopeddel tudok közlekedni. Az ilyen jellegű gondok a törpenövésű embereknél gyakrabban fordulnak elő, jellemzően gyengébbek a csontjaink is” – mondja.
A karitatív hálózat munkatársa végzettsége szerint bőrdíszműves, ezen a területen három-négy évig dolgozott. Kisnövésű emberként cirkuszban is fellépett, ennek kapcsán 2013-ban Norvégiában is élt fél évet. „Ezt követően – éves szinten kétszer-háromszor – részt vettem filmforgatásokon, itthon és külföldön egyaránt. Időnként szerepeltem reklámfilmekben is, az a munkakör is érdekes volt. Ilyen jellegű feladatokat a gerinc- és térdproblémám óta nem tudok vállalni. A karitatív hálózatról egy korábbi munkatársamtól – akivel még bőrdíszművesként dolgoztam együtt – értesültem. Örültem a lehetőségnek, a korábbi tapasztalataim miatt pedig a sorsjegyárusítói munka sem állt tőlem távolt. Adottak voltak a számítógépes alapismereteim is, így gondom ezen a területen sem volt. Összességében azt mondhatom, hogy a betanulás könnyen ment, nem volt semmilyen fennakadás.”
Bélának speciális munkaállomásra nincs szüksége, a mopedében ülve minden feladatot el tud látni, nem okoz számára nehézséget semmi. Remekül megy neki a kapcsolatteremtés is, azon a téren is remekül boldogul. „Barátaim korábban is szép számban voltak, de amióta a karitatív hálózatnál dolgozom, újakra is szert tettem. Sokan a kistermetűségről is kérdeznek, annak kapcsán is szoktam a vevőkkel beszélgetni, szívesen válaszolok a kérdésekre.” Béla szabadidejében textíliákból és gyöngyvászonból varr férfi és női táskákat, pénztárcákat is. Van, hogy ilyet kérésre, megrendelésre készít, de alapvetően csak hobbiként tekint a kézműves munkára. Nyáron szívesen csavarog a családjával és a barátokkal, velük időnként ellátogat Budapestre vagy a Balatonhoz. Felesége szintén mozgássérült, de mivel elektromos mopeddel közlekedik, az utazás számára sem okoz gondot.
