null

Szabadidősport, amiből élsport is kinőhet

Több mint három évtizede szervez sportprogramokat értelmileg akadályozott fiataloknak a Hársfa Egyesület, amelynek tagjai már a speciális olimpián is értek el szép eredményeket. Indultak tőlük paralimpokonok is, de legnagyobb büszkeségük nem az élport, hanem az, hogy szabadidős elfoglaltságot nyújthatnak sok gyereknek és fiatalnak.

A Hársfa Egyesület 1992-ben jött létre szülői összefogás eredményeként, voltak ugyanis apukák és anyukák, akik már ebben az időben sem érték be annyival, hogy értelmileg akadályozott gyerekeik iskolába járjanak és játszanak, az idősebbek pedig csak dolgozzanak. Ekkortájt alakult meg a Magyar Értelmi Fogyatékosok Sportszövetsége, és pár évvel korábban a Magyar Speciális Olimpia Szövetség is. „A Hársfa Egyesületet azért hozták létre az érintett szülők, hogy többet tudjanak adni a gyerekeknek és a fiataloknak. Több edzést és kulturális programot, közös elfoglaltságot. Az alapítás után pályázni kezdtek, lettek eszközök, az egyesületi élet beindult. Húsz-harminc gyerekkel az edzések is megkezdődtek, az egyesület ehhez a Gyógypedagógiai Főiskolától kapott segítséget és termet” – mondja Galambos Zsolt, a Hársfa Egyesület elnöke és edzője, Magyar Speciális Olimpia Szövetség kosárlabda szakágvezetője.

A szakember nem sokkal az indulás után, a véletlen folytán ismerte meg Angyal Józsefné Erikát, a Hársfa Egyesület alapítóját. Akkoriban ugyanis gond volt a szemével, így olyan munkahelyen dolgozott, ahol testi vagy értelmi akadályozottsággal élő embereket foglalkoztattak. Ugyanitt dolgoztak a Hársfa programjaira járó, értelmileg sérült fiatalok. „Az egyesületi vezető látta, hogy lelkesen dolgozom a munkahelyen, és érzékelte azt is, hogy sportos vagyok, így megkérdezte, van-e kedvem csatlakozni a Hársfa csapatához. Ekkor még nem voltam testnevelőtanár, de már készültem a főiskolára, edző azt követően lettem, hogy megszereztem a diplomám. Emellett tanultam gyógypedagógiát is” – mondja Galambos Zsolt.

Érkeznek az érmek

A Hársfa Egyesület egyre komolyabban képezte a fiatalokat, kezdetben csak az atlétika területén, de később bővült a paletta. Elkezdtek kosarazni, asztaliteniszezni és úszni, versenyekre járni. Az első kiugró eredményt a ’99-es speciális olimpia nyári játékain érték el, Amerikában. „Ide a selejtezőmérkőzéseknek köszönhetően jutott ki a kosárcsapatunk, ők voltak az elsők, akik képviselhették Magyarországot ilyen versenyen. Ezüstérmet szereztünk ebben az évben, és láttunk esélyt a folytatásra is. Ennek érdekében toborozni kezdtük a fiatalokat, a 2003-as dublini világjátékokra pedig már nagy eséllyel pályáztunk. A speciális olimpián válogatottként indultunk, jöttek hozzánk fiatalok máshonnan is, Dublinban velük szereztünk aranyérmet” – mondja az edző.

Fotó: Hársfa Egyesület

Az egyesület ezt követően figyelni kezdett az úszók felkészítésére, neveltek ki tehetséges asztaliteniszezőket is. Köztük olyat – László Jánost –, aki később nem csak speciális olimpiát, hanem az ezredfordulón Sydney-ben paralimpiát is nyert. Ugyan náluk még csak kosarazott, de a Hársfa Egyesületből indult Pálos Péter para-asztaliteniszező is, aki enyhe értelmi fogyatékossággal él. Ő a 2012-es londoni paralimpián a magyar asztalitenisz-csapat második aranyérmét szerezte meg, a 2016-os Rio de Janeiro-i paralimpiai játékokon pedig bronzérmet vehetett át.

Nincs megállás

Az egyesület kint volt és kosárlabdában aranyérmet nyert a 2015-ös Los Angeles-i speciális olimpián, és a 2019-esen is, amit Abu Dhabiban tartottak. Van egy Down-szindrómás csapatuk is, amely hat-hét éve vesz részt az országos bajnokságokon. Velük pár éve csatlakoztak az európai Down-szövetséghez, akik külön világjátékot írnak ki minden évben. Tavaly vettek részt először az európai versenyen, és sikerült egyből ezüstérmet szerezniük. Működik olyan csapata is a Hársfának, amelyben autizmussal élő fiatalok vannak, és olyan is, amelyben enyhe értelmi sérüléssel, és ahhoz csatlakozó autizmussal élők.

Az egyesületnek jelenleg összesen száz igazolt sportolója van – már tíz éve foglalkoznak kézilabdával is –, de a cél soha nem az élsport volt, hanem a szabadidősport, ez így van ma is. Alapvetően nem bajnokokat akarnak nevelni, hanem segíteni szeretnék a társadalmat, a családban élő, értelmileg akadályozott fiatalokat. Az egyesület a sportprogramok mellett táncprogramokat is szervez, és van miniszínházuk is, ami a Sylvester János Református Gimnáziumban tarthatja próbáit minden második hétvégén.

Négylábú támogatás: mire képesek a segítő és terápiás kutyák?

A segítőkutyák nem csak jelzéseikkel és fizikai közreműködésükkel tehetik könnyebbé a fogyatékossággal élő emberek életét, hanem lelkileg és szociális értelemben is támogatást jelentenek, segíthetik a társadalmi szemléletformálást. Erról mesélt nekünk Mányik Richárd, a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesületet elnöke. Kovács-Czirják Helga, a NEO segítőkutya-kiképzője a Segítő Szakmák Hónapján videóriportban is beszélt az egyesület tevékenységéről.

Elolvasom

Csoda a vízben – mikor segíthet a neuro-hidroterápia?

Központjaikba az ország minden tájáról érkeznek szülők, főleg központi idegrendszeri sérülésben érintett gyerekükkel. A kicsiket sokszor közvetlenül az újszülöttellátásból irányítják a Gézengúz Alapítványhoz, hogy ott a neuro-hirdoterápia mellett megkaphassanak minden olyan ellátást, amire szükségük lehet. Évente sok ezer gyerek fejlődhet ennek köszönhetően.

Elolvasom

Fejlesztés a nyeregben

Régóta használnak lovasterápiát a fogyatékossággal élő vagy sajátos nevelési igényű gyerekek fejlesztéséhez, kötődjön az mozgáshoz vagy viselkedéshez, beszédhez. Mivel esetükben nem egyszerű lovas foglalkozásról van szó, kulcskérdés – erről jogszabály is rendelkezik –, hogy a terápiát olyan szakember végezze, akinek megfelelő (gyógypedagógiai, gyógytornászi, vagy például pszichológusi) végzettsége van. Így érhető el, hogy a terápia tényleg a kicsik hasznára váljon.

Elolvasom