Másfél éve dolgozik a Szerencsejáték Zrt. karitatív sorsjegyárusaként Ács Antal, aki nem csak kiváló munkaerő, hanem arra is figyel, hogy siket emberek számára munkahelyet keressen. Az idei Érték vagy! konferencián Mindennapi Hős-díjjal is kitüntették. Milyen út vezetett jelenlegi munkájához?
Ács Antal veleszületett hallássérült, szülei hallók, a rokonai közt sem volt siket ember. Kaposváron járt hallássérülteket fogadó óvodába és általános iskolába, de a középiskolát már hallók között végezte el, méghozzá tolmács nélkül. „Akkoriban nem volt tolmácsolás, nyilvános helyen hivatalosan nem is engedték a jelelést, emiatt az iskolában muszáj volt szájról olvasnom, mára ez szerencsére változott” – mondja. Szavait nagy vonalakban magunk is értjük, de az interjú elkészítését jeltolmács segítette. A személyes jelenlét mellett ma már tableten keresztüli tolmácsolás is elérhető, így a siketek élete sokkal könnyebbé vált. Korábban főleg a hivatalos ügyintézés volt nehéz számukra, ilyesmihez Antalnak is szülői segítséget kellett kérnie.
Indulás a postánál
A középiskola elvégzése után Antal Zala megyébe költözött, ahol a Magyar Postánál helyezkedett el, elsősorban kézbesítőként, csomagszállítóként tevékenykedett. Ezt követően Belgiumba ment, ahol kilenc évig kabalaárusként dolgozott egy étteremben. Hazatérése után egy Nógrád megyei bútorgyárban vállalt munkát, ami kezdetben nehéz volt, hiszen siketként nem igazán fogadták be a csapatba, folyamatosan akadályokba ütközött. A helyzet idővel változott, sőt amikor rájöttek, hogy Antal kiváló munkaerő, fogyatékossága pedig nem jelent akadályt, több siketet is felvettek a gyárba.
Antal 10 év után váltott, ekkor kezdett el a Szerencsejáték Zrt.-nél dolgozni. A váltást a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége segítette, ők hívták fel a figyelmét arra, hogy a nemzeti lottótársaság nyitott a hallássérültek felé. A vállalat 2003 óta működteti karitatív sorsjegy-értékesítési hálózatát, amelynek keretén belül országszerte csaknem 180 megváltozott munkaképességű kollégát alkalmaz. Itt találta meg a helyét Antal is.
Munka a sorsjegyekkel
„Idén nyáron lesz második éve, hogy sorsjegyárusítóként dolgozom egy Nógrád megyei élelmiszerüzletben. Külön standom van, és bár a hallók kezdetben picit aggódtak a kommunikáció miatt, ma már ismernek, bátran odalépnek hozzám. Ez eddig a legjobb munkahelyem, nagyon jól érzem magam” – mondja.
Miután gyakorlatot szerzett és megismerte a feladatokat, Antal siket sorstársaknak is segített abban, hogy képességeiknek megfelelő munkát találjanak a lottótársaságnál. Az elmúlt egy évben további 9 hallássérült tudott elhelyezkedni a közreműködésével. „Képességeink nem egyformák, így nem lehet minden hallássérültet ugyanabba a munkakörbe felvenni, de sokaknak tudok segíteni. Akik például hallók között nőttek föl – mint én – azok bátrabbak és nyitottabbak, könnyen el tudnak helyezkedni sorsjegyárusként” – emeli ki. Akik siketek közt nőttek fel, gyakran felkeresik őt, megnézik, miként dolgozik, tanácsokat, tippeket is kérnek tőle. Az új kollégák elsősorban olyan régi barátok, akik Antalt közös utazásokról ismerik. Már 10 éve hobbija ugyanis, hogy a sorstársaknak nyaralásokat, kirándulásokat szervez, jártak már rengeteg országban, a következő úti cél Grúzia, tavaly pedig Máltán voltak.
Többszörös díjazott
Az idei Érték vagy! konferencián Antal munkáját Mindennapi Hős-díjjal is elismerték. „Külön díjra nem számítottam, de nagyon örültem neki, szeretek segíteni. Az elismerést amiatt is jó érzés volt átvenni, mert édesapám nemrég hunyt el, így eléggé lehangolt voltam. Imádom a munkám, tavaly decemberben az Év dolgozójának is engem választottak. Jól esett, hogy siketként rám gondolt a vállalat” – mondja.
Antal az élet többi területén is aktív, például focizik. A labdarúgás még fiatalként keltette fel az érdeklődését, amikor a Magyar Postánál dolgozott. Akkoriban hallókkal kezdett el focizni, később bekerült a hallássérült válogatottba is. Ma is rúgja a labdát, edzőként készít fel játékosokat az öregfiúk augusztusi világbajnokságára.
