null

Helyben fejleszteni: miben segíthetnek az utazótanárok?

A gyógypedagógiai vagy külön nevelést biztosító iskolákban magától értetődően vannak jelen a gyógypedagógusok, de nagy szükség van rájuk azokban az intézményekben is, ahol a fogyatékossággal elő gyerekeket integráltan oktatják. A Török Béla EGYMI utazópedagógusai több mint 100 iskolában segítik a hallássérült, sajátos nevelési igényű gyerekek integrált oktatását.

Magától értetődő, hogy sok gyógypedagógus dolgozik az olyan iskolákban, ahol akadályozottsággal élő gyerekeket nevelnek, hiszen ott nap mint nap szükség van olyan szakemberekre, akik pontosan ismerik a siket, vak, vagy éppen mozgáskorlátozott gyerekek igényeit, tisztában van azokkal a módszerekkel és lehetőségekkel, amelyeket náluk alkalmazni kell, illetve lehet. Ma már sok fogyatékossággal élő gyerek tanul többségi, ám befogadó iskolában, ezeken a helyeken is szükség van olyan pedagógusokra, akik támogatni tudják a kicsik oktatását, nevelését. Az ilyen létesítményekben az utazó gyógypedagógiai hálózat szakemberei vannak jelen, ők teszik lehetővé, hogy az érintett gyerekek együttnevelése minden szempontból akadálymentes és gördülékeny legyen.

„Az utazótanári szolgáltatást ellátó gyógypedagógusok jellemzően nem önállóan működnek, hanem valamilyen egységes gyógypedagógiai módszertani intézményhez kötődnek. Mi például a főképp nagyothalló gyerekekkel foglalkozó Dr. Török Béla EGYMI-hez tartozunk, annak vagyunk az egyik intézményi egysége. Ez azért fontos, mert így van egyfajta szakmai hátterünk. Ilyen elv alapján működik a látás- és mozgássérült gyermekek utazótanári ellátása is, ott is az EGYMI-k adják a hátteret a gyerekek ellátáshoz. Mi alapvetően a főváros területén élő hallássérült gyermekek és fiatalok együttnevelését támogatjuk, számukra biztosítunk fejlesztéseket" – mondja Lukács Szandra, a Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium utazótanári intézményegységének vezetője. Részlege mindig kap jelzést arról, ha egy többségi óvodába, általános- vagy középiskolába hallássérült gyerek érkezik, így a kollégái oda tudnak utazni annak érdekében, hogy a hallássérült gyerek helyben kaphassa meg a fejlesztő órákat.

Előre felkészülni

A legideálisabb eset az, ha az utazótanári hálózat gyógypedagógusai akkor kapnak jelzést, amikor a fogyatékossággal élő gyerek még nem kezdte meg az adott tanévet. Gyakori, hogy már óvodásként ismerik őt, illetve hogy a korai fejlesztésben részt vevő kolléga adja át nekik a gyereket. „Ha van rá kapacitásunk, akkor ilyen esetben már a tanévkezdés előtt – augusztusban vagy szeptember elején – fel tudjuk készíteni a nevelőket, a tantestületeket és a gyerekközösségeket a speciális nevelési igényű gyerek érkezésére. Nekik célzottan tudunk információkat átadni, így segítve azt, hogy tisztában legyenek a hallássérülések jellegével, az érintettek nehézségeivel, formálhatjuk a szemléletüket. Sokan például azt gondolják, hogy a hallókészülékek vagy cochleáris implantátumok viselése tökéletesen visszaadja a hallást, de ez nincs így, teljes mértékben ezek az eszközök sem tudják pótolni azt” – emeli ki a gyógypedagógus.

Az utazótanárok abban is segítik a tanárokat, hogy megfelelően meg tudják szervezni a tananyagok átadását, beleértve azt is, hogy tisztában legyenek azzal, hova célszerű ültetniük egy-egy hallássérült gyereket. Tudniuk kell azt is, hogy a csoportos foglalkozásokon mire érdemes figyelniük. Szintén hasznos információ, hogy egy-egy segédeszköznél mire kell ügyelni. Például jó, ha a tanári asztal fiókjában mindig van olyan elem, ami a hallókészülékbe vagy az implantátumba kell, hogy szükség esetén azt elő lehessen onnan venni. Fontos, hogy az elemcsere szükségességét a gyerek felismerje és jelezhesse, vagy akár a tanár is észrevegye az erre utaló jelekből.

Közös gondolkodás

„A pedagógusoknak azzal is tisztában kell lenniük, hogy például egy cochleáris implantátumnál mire kell vigyázni, mikor kell azt levenni. Itt külön téma szokott lenni a tornaóra, ahol különösen figyelni kell az ilyen eszközökre. Ezzel kapcsolatban nem csak a tanárok szoktak tőlünk kérdezni, hanem a gyerekek is. Velük mindig közösen gondolkodunk arról, hogy mit jelent a fülünk, mint érzékszerv, ha még nem tanulták ezt, akkor mesélünk nekik arról is, hogy az hogyan működik. Ehhez remek videóink, játékos gyakorlataink vannak. Ezek teszik lehetővé, hogy a gyerekek megértsék, mit jelent a hallásveszteség, milyen érzés az, ha valaki rosszul hall. A kicsiknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy attól, hogy valaki nem hall jól, másban még lehet nagyon kiemelkedő” – mondja Lukács Szandra.

A Török Béla EGYMI utazótanári intézményegysége általában 130-140 gyereket lát el tanévenként, és mivel a szakértői bizottságok egész évben vizsgálják a diákokat, megesik, hogy a létszám év közben változik. Például előfordul, hogy a hallássülés nem derül ki az iskolakezdés előtt, vagy ha ki is derül, nincs meg az a papír, ami a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges. Megesik az is, hogy egy-egy gyerek annyira jól funkcionál, hogy le is mond a speciális nevelési igényű státuszról. Ezt a döntést a gyerekek a szülőkkel, a gyógypedagógusokkal és a pedagógusukkal együtt hozzák meg olyan esetekben, ha nincs szükségük a szakemberek támogató jelenlétére.

Igazi integráció

„Mi tavaly 105 intézménybe jártunk ki a főváros területén és szűkebb környékén. Ezekbe általában egy hallássérült gyermek jár, ritka, hogy többen lennének, de ha igen, akkor is csak maximum ketten vagy hárman intézményenként. Főállásban tizenketten dolgozunk, öt-hat kolléga pedig megbízással segíti a munkánkat. Bejárós heteink év elején és év végén vannak, ilyenkor vagyunk leginkább elérhetőek a telephelyünkön. Az utazótanári ellátás iránti igényeket ebben az időszakban mérjük fel, amúgy az iskolákat járjuk. Mivel a hallássérült gyermekek szükségletei eltérőek, nem mindenkivel töltünk ugyanannyi időt: van, akinek csak heti egy fejlesztőórára van szüksége, míg másoknak többre. Megesik, hogy egy szurdopedagógus akár a tanórára is beül egy-egy hallássérült gyerekkel, és ott nyújt segítséget. A fejlesztéshez szükséges óraszámot mindig a gyerekek állapotát felmérő bizottságok írják elő" – mondja Lukács Szandra.

Havonta egyszer team-napot is tartanak az utazópedagógusok, ilyenkor beszélik át az aktuális ügyeket, tartanak belső, szakmai továbbképzéseket. Van online tudásmegosztó felületük is, ahol a fontos információk összesítve is megtalálhatók. Mivel a Török Béla EGYMI az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karnak is gyakorlóterepe, rendszeresen járnak hozzájuk gyakorlatra hallgatók. Megesik, hogy a munkába be tudnak vonni kortárs segítőkel is, akikkel az iskolai osztályokban vagy óvodai csoportokban közös játékot szoktak kezdeményezni. A nyelv és beszédfejlesztés szempontjából a közös időtöltés nagyon fontos, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek fejlődni tudjanak, megértsék egymást a kortársakkal. A gyerekeknek szoktak filmklubokat is tartani, megesik, hogy kirándulásokra viszik el őket korcsoportonként. Ez is segíti, hogy a gyerekek ne érezzék úgy, hogy egyedül vannak. Járnak az utazópedagógusok érzékenyítő programokra is, ilyen felkéréseket rendszeresen kapnak iskoláktól, gyakran tartanak családi napokat is. Szerveztek már apakört is annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő gyerekek életébe ők is ugyanúgy be tudjanak vonódni, mint a gyerekekkel jellemzően több időt töltő anyukák.

Kézenfogva ballagunk – középiskolások egy jó ügyért

Tíz éve fut a Kézenfogva Ballagunk program, amit a Kézenfogva Alapítvány hívott életre annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő fiatalok képzését, munkavállalását a középiskolások is támogatni tudják ballagásuk alkalmából. Egyfajta érzékenyítés is ez a végzős diákok, és rajtuk keresztül a társadalom egésze felé.

Elolvasom

Jókedv és pörgő kerék – a tánc mindenkit összeköt

A tánc felüdít és összeköt, közösséget formál, jótékony hatását a fogyatékossággal élő emberek is érzik. Ez hívta életre a Gördülő Tánccsoportot, amely ma már a kombitánc és a szemléletformáló programok felé is nyitott, vezetője rekreációs táborokat is szervez – nem csak kerekesszékes sorstársaknak, hanem nehéz sorsú embereknek is.

Elolvasom

Fogyatékossággal is versenyképesen

Sok vállalat pusztán azért alkalmaz megváltozott munkaképességű kollégát, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetnie, pedig lehetne ok az is, hogy az inklúzióval a cég saját működését javítsa – az erre való ráébredést próbálja katalizálni a Skilly. Fontos ugyanis, hogy a leendő munkavállalók és a feléjük nyitni próbáló cégek megkapják a szükséges segítséget.

Elolvasom