A korszerű hallókészülékek és implantátumok nagyban megkönnyítik az érintett gyerekek és szülők életét, de önmagukban az eszközök nem elegendők, azokat használni is tudni kell. Ezt segíti Az Ép Hallásért Alapítvány, amely a családoknak szabadidős programokat is szervez, támogatja a sorstársközösségek építését, nem utolsó sorban pedig a többségi társadalom szemléletformálását.
Az ezredfordulón indult útjára Az Ép Hallásért Alapítvány, amely azóta is támogatja az együttnevelésben részesülő, hallókészüléket és cochleáris implantátumot viselő gyermekeket és fiatalokat abban, hogy terápiás lehetőséghez jussanak, eszközeiket megfelelően használhassák. „Tevékenységünk többirányú, például fontos feladatunk, hogy a családokat felkészítsük az implantátumok beültetésére, majd segítsük őket abban, hogy a műtét után ideális legyen a készülék beállítása. Vannak olyan kiadványok is, amelyeknek a fordítását, adaptálását segítjük. Ezek elsősorban a cochleáris implantátumokhoz kötődnek” – mondja Lukács Szandra, Az Ép Hallásért Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Dr. Török Béla EGYMI utazótanári intézményegységének vezetője.
Az alapítvány a segédeszközökről rendszeresen tart előadásokat, ezen alkalmakra rendszerint 30-40 család látogat el, gyakori, hogy hallássérült felnőttek is részt vesznek rajtuk. A civil szervezetet olyan szülők is meg szokták keresni, akiknek a gyerekét frissen diagnosztizálták. Gyakran kérnek tanácsot a hallássérült kicsiket, újszülötteket nevelő családok is, mert nem tudják, hova forduljanak segítségért, kit keressenek célzottan hallásvizsgálattal. Megesik, hogy az érintett családok amiatt kérnek segítséget, mert gyereküknek olyan hallókészülékre van szüksége, ami esetleg nem támogatott államilag, vagy szükségük lenne még egy adóvevőre. Ilyen eszközökre az alapítványnál lehet pályázni.
Segíteni minden téren
„Szoros kapcsolatban vagyunk az ELTE gyógypedagógiai karával és az ott működő Hangzoonával, az előadásokon, előadás-sorozatokon gyakran velük közösen adunk át információkat az érdeklődőknek. Azzal az intézménnyel is közvetlen kapcsolatban vagyunk, amely a hallássérült gyerekek korai fejlesztését végzi. Gyakran ők igényelnek ellátást a gyerekeknek, miután a szülők megkeresik őket. Ha többedik hallásvizsgálatra van szükség egy-egy gyereknél, akkor abban is tudunk segíteni, hogy eljussanak a Semmelweis Egyetemre, ami országos ellátású intézmény” – mondja Lukács Szandra.
Vannak az alapítványnak célzott foglalkozásai is, amelyek például zeneterápiára épülnek, ezekre egyszerre 5-10 család szokott ellátogatni. Élőszavas mesélést, papírszínházat, kézműves tevékenységeket is szoktak szervezni, a szülők pedig nagyon szeretik az adventi kalendáriumukat is. Ez az ünnep előtti időszakra ad tippeket, segít megtalálni azokat a programokat, amelyek ideálisak lehetnek egy hallássérült gyereknek. Népszerű az alapítvány filmklubja is, ami azzal a céllal indult, hogy az integrációban tanuló hallássérült fiatalok – az iskolai keretek elhagyásával – kötetlenül, de mégis tartalmasan töltsék az idejüket, együtt legyenek és sorstársakra találjanak. A filmek megtekintését beszélgetések, csoportmunkák és játékok követik, lehetőséget teremtve arra, hogy a kamaszok jobban megismerjék egymást, és azzal együtt önmagukat.
Az alapítvány nyaranta is szokott programokat szervezni, mert bár egyre több az olyan esemény, ami integrált, és amelyeknél a szervezők felkészülnek a fogyatékossággal élő látogatókra, a plusz lehetőség mindig kelendő. Évente kiírnak olyan művészeti, alkotói pályázatokat is, amire az országból bárhonnan lehet jelentkezni. Ennek kiírását elküldik az összes olyan egységes nevelési intézménynek, amellyel kapcsolatban vannak, vagy akár a klinikáknak is, hogy minél több tanár és gondozó értesüljön a lehetőségről.
Oktatás és pályaválasztás
Az alapítvány szakemberei részt vesznek edukációs foglalkozásokon, érzékenyítő programokon is. Az ismeretterjesztés mellett szerveznek szabadidős tevékenységeket érintett családoknak, katalizálják sorstársközösségek kialakítását. Többségi pedagógusoknak, gyógypedagógusoknak és szülőknek biztosítanak továbbképzést is.
„A pályaválasztásban is segítjük a hallássérült gyereket nevelő családokat, és ki szoktunk menni olyan fórumokra is, ahol a fiatalok a munkavállalás mikéntjéről, lehetőségeiről kaphatnak információt. Vannak közös rendezvényeink, érzékenyítő foglalkozásaink a Civilút Alapítvánnyal is. Közreműködtünk a szervezet hallássérülteknek készülő KapocsKártyáinak felépítésébe is. Ezek olyan kártyák, amelyek fogyatékossági típusonként változnak, lényegük, hogy segítsék az érintettek társadalmi beilleszkedését, kommunikációját” – mondja Lukács Szandra. A KapocsKártyákat át lehet őket adni pedagógusoknak vagy akár idegeneknek is a tömegközlekedési eszközökön, segítve ezzel azt, hogy a kívülállók megérték, miképp kell kommunikálni az érintettel, mire kell figyelni az interakciók során. Az Ép Hallásért Alapítvány olyan podcastek és rövid videókat is készített a Civilúttal, amelyek a hallássérülésről szólnak.
Fotó: Unsplash, Anthony Camerlo, Zoe Graham
