null

Egy pékség, ahol mindenki megtalálja a helyét

Egyre nagyobb az igény a jó minőségű pékárukra, így nem meglepő, hogy gyarapszik az erre fókuszáló pékségek száma. Ilyenek a Bake My Day üzletei is, azzal a ráadással, hogy pultjaiknál többségükben megváltozott munkaképességű dolgozók mosolyognak a vendégekre, ők sürögnek-forognak a háttérben is. Milyen az élet egy ilyen pékségben?

Kovásszal készült, adalékmentes kenyerek, cukrászsütemények, diabetikus termékek, édes és sós aprósütemények sülnek a Bake My Day pékségében, amely már három üzlettel is rendelkezik Budán. Az őrmezei 2008-ban nyitotta meg kapuit, míg a Böszörményi úti 2020-ban, az Attila úti pedig tavaly szeptemberben. Alapítójának a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására már a pékség megnyitása előtt is volt rálátása, ugyanis a KÉZMŰ-, ERFO-, FŐKEFE Közhasznú Nonprofit Kft.-nél dolgozott. Az ottani tapasztalatok adták a saját vállalkozás ötletét.

„A pékség elindítása előtt beszéltem neves pékekkel, de többségük azt mondta: ezen a területen nem fogok boldogulni a megváltozott munkaképességű kollégákkal, ez nem az a szakma, ahol ők megtalálhatják a helyüket. Nem lett igazuk, ma már a nagyokkal vagyunk versenyben. Összesen százhetvenen dolgoznak nálunk, 80 százalékuk megváltozott munkaképességű. Az arányok persze változnak munkakörönként, de a többségük fogyatékkal vagy valamilyen krónikus betegséggel él. Például a szállítóink közül mindenki küzd valamilyen nehézséggel, míg a bolti eladóink 50 százaléka, a pékek 60 százaléka ebbe a körbe tartozik – mondja Szabó Péter, a Bake My Day ügyvezetője.

A Bake My Csapata a Kenyér Lelke Fesztiválon

Mindenki boldogul

„A tapasztalat azt mutatja, hogy aki lelkes és dolgozni szeretne, az boldogul nálunk – de ez így van az épeknél is, a fogyatékkal élők semmiben nem különböznek tőlük. Tudunk segíteni azoknak is, akik lassabbak vagy nehezebben haladnak, de náluk is fontos, hogy érezzük: szeretnének dolgozni. Volt például olyan kollégánk, aki egy motorbaleset után került hozzánk, a lábát fémszerkezettel tudták csak rögzíteni. Nagyon szeretett volna pék lenni, de jeleztük neki: az a munkakör nem való neki, nem fogja bírni a folyamatos állást. Ennek ellenére megpróbálta, de hét hónap után belátta: nem megy neki az a munka, az orvosa is figyelmeztette, hogy ha folytatja, újabb műtétre lesz szüksége. Ekkor váltott munkakört, ma szállítóként dolgozik, tehát továbbra is velünk van” – mondja Szabó Péter.

A pékségben értelmi akadályozottsággal élők, hallássérültek és látássérültek is dolgoznak – az egyik pék például teljesen vak –, de vannak jól kezelt pszichiátriai betegek is. Olyanok, akik például skizofréniával vagy depresszióval érintettek. „Arra külön figyelünk, hogy olyan munkakört senki ne lásson el, ami az adott fogyatékosság miatt veszélyt jelenthet” – emeli ki az ügyvezető.

Folyamatos fejlődés

A pékség üzemét Takács Zoltán vezeti, aki – bár a családjában vannak sérült emberek – korábban nem dolgozott megváltozott munkaképességű kollégákkal. „Nekem ez a feladat teljesen új volt, de tudtam vele azonosulni, élvezem ezt a munkát. A legnagyobb örömet az okozza, amikor a dolgozók pozitív visszajelzéseket kapnak a vásárlóktól. Ők a munkát a nulláról kezdik, mi tanítjuk be őket, a többségük pedig velünk is marad. A Böszörmény úti üzletünk például hiába nyitott közel három éve, azóta is ugyanaz a csapat dolgozik ott. Folyamatosan fejlődnünk, új gépek, új alapanyagok jelennek meg nálunk, de mindennel boldogulunk. Most például azokat a termelőket és gazdákat próbáljuk bevonzani, akik segíthetik, hogy az ökológiai lábnyomunk minél kisebb legyen. A műanyagot már abszolút mellőzzük, egyre több a bioalapanyagunk” – mondja a pék.

A Bake My Day új munkatársai a nyílt munkaerőpiacról érkeznek, állásportálokon figyelnek fel a hirdetésekre, de együttműködik a cég munkaerőközpontokkal, szervezetekkel és alapítványokkal is. Ilyen például Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, illetve a Nem Adom Fel Alapítvány. Az új munkatársak kiválasztását egy rehabilitációs mentor segíti, első körben ő találkozik a jelentkezőkkel, és ha egészségügyi állapotuk alapján alkalmasnak találja őket a munkára, akkor Zoltán, majd Péter is beszél velük. A csapat munkáját is segíti a rehabilitációs mentor, aki hetente tart egy-egy nyílt napot. Vele a dolgozók megtárgyalhatják az esetleges problémákat, kompetenciakérdéseket, megválaszolatlan kérdések sosem maradnak.

A zene mindenkié – a Zene Házában tényleg mindenkié

A Zene Háza a kezdetektől nagy hangsúlyt fektetett az akadálymentességre, a tervezésbe szakmai szervezeteket is bevontak. A komplexum tavaly augusztusban esélyegyenlőségi programot is indított annak érdekében, hogy minél több embernek segíthessen elindulni a zene felé vezető úton – függetlenül attól, hogy esetleg fogyatékossággal él-e vagy sem.

Elolvasom

Használt ruha, tiszta terápia – amikor kincset ér a rehabilitációs foglalkoztatás

A Retextil csapata használt ruhákból készít fonalat, majd abból használati tárgyakat, tevékenységük pedig túlmutat azon, hogy ezzel a környezetet védik. Az alapítvány rehabilitációs foglalkoztatási programja egyben terápiás alkotóműhely, ami megváltozott munkaképességű és fogyatékossággal élő embereknek ad lehetőséget arra, hogy munkájukkal műalkotásokat hozzanak létre.

Elolvasom