null

Ha esély van, minden van!

Saját termesztésű biozöldségeikről a vásárlóknak ők maguk mesélnek, kézműves termékeiket is ők mutatják be az érdeklődőknek. Az ivánci Gondviselés Háza tárt karokkal vár mindenkit, hogy megmutathassa: az esély lehetőségével a fogyatékkal élők igazi csodákra képesek.

Az Őrségi Nemzeti Park területén, Iváncon működik a Gondviselés Háza, amely enyhe, középsúlyos és súlyos értelmi sérülteket lát el. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat által fenntartott otthon nem csupán egyszerű szociális intézmény, lakói értékteremtő munkát végeznek – mindenki olyat, ami képességeihez a legjobban passzol. „Összesen 485 ellátottunk van öt telephelyünkön – ezek közül négy Iváncon, egy Csákánydoroszlón –, számukra biztosítunk többféle ellátást. Akiknek az önellátó képességük jobb, azok családi házakban működő lakóotthonokban élnek, el tudnak járni dolgozni és bevásárolni, képesek önállóan főzni és takarítani. Számukra az intézmény csak szállítási szolgáltatást és orvosi ellátást biztosít, gondoskodik a foglalkoztatási rehabilitációjukról. Bentlakásos otthonban azok élnek, akiknek az önellátási képességük gyenge. Összességében az ellátottjaink fele dolgozik valamelyik foglalkoztatásai területen” – mondja Varga Annamária, az intézmény vezetője.

A lakók maguk is kijárnak piacokra termékeikkel, beszélgetnek a vásárlókkal is

Az otthon szakemberei a lakók képességét bekerüléskor mérik fel, és az elvégezhető munkát a képességeikhez igazítják. Arra is figyelnek, hogy senki ne ragadjon benne egy-egy munkakörben, aki akar, az akár válthasson is. Az intézménynek kerekesszékes, mozgásukban erősen korlátozott lakói is vannak (ők is értelmi sérültek), számukra az akkreditált foglalkoztatás ad lehetőséget. Ilyen például az asztal mellett végezhető papírfeldolgozás, az írólap-borítékolás, a fűzős irattartó mappák összeállítása. Ezeket a tevékenységet a Főkefével együttműködésben végzi az ivánci intézmény 24 ellátottja. A többiek többféle fejlesztő foglalkozás közül választhatnak.

Kínálat a javából

Az otthon egyik legnagyobb büszkesége a biogazdálkodás, a legtöbb lakó ezen a területen dolgozik. Az általuk működtetett kertészet 2006-ban szerezte meg a Biokontroll Hungária „bio” minősítését, azóta minden évben megújítja. Az intézet egy hatalmas gyümölcsöskerttel is büszkélkedhet, amin több mint 300 fa terem évről-évre.

„Arra különösen büszkék vagyunk, hogy kertészetünk 2013-ban megkapta az Év Biogazdasága díjat, 2021-ben pedig a Highlights of Hungary közönségdíjasai lettünk. Arra törekszünk, hogy hatalmas kínálattal rendelkezzünk, jelenleg például 120 féle zöldségünk van. Mivel a lakók szerettek volna fűszernövényeket, egy kisebb területen azokkal is próbálkozunk. Bazsalikomból például négy-öt fajtánk van, ami elsőre soknak tűnik, de eltörpül amellett, hogy paradicsomból 30 fajtát, paprikából 20 fajtát kínálunk” – mondja az intézetvezető.

Csak paradicsomból 30 fajtát nevelnek a kertészetben

A nagy kínálat előnye, hogy a sokféle zöldséget nem azonos időben kell ültetni, szüretelni, így egész évben foglalkoztatni tudják a lakókat. Szintén előny, hogy általuk képesek lehetnek kiszolgálni a vevők legkülönfélébb igényeit, az embereket be tudják vonzani az intézménybe. Farkas Richárdot, az őriszentpéteri Pajta séfjét is az intézetvezető invitálta az otthon kertészetébe. A Vas megyei csúcsétterem azóta rendszeres vevő, a séf pedig jó viszonyban van több lakóval is – a Highlights of Hungary díjra is ő jelölte a biogazdaságot. Esete nem egyedi, az intézményben bevett gyakorlat, hogy a vevők megismerkedhetnek a fogyatékossággal élőkkel is, akik megmutatják, hogy milyen paradicsomfajták vagy éppen milyen palánták vannak aktuálisan. Mivel az otthon zöldségeit a piacokon is kínálják, a lakók onnan is kaphatnak visszajelzést a vásárlóktól. A kapcsolatépítést az is segíti, hogy a kertészet kevésbé ismert zöldségeihez – ilyen például a pak-choi és a mángold –, az ellátottak olyan recepteket is ajánlanak, ami náluk már bevált.

Tudatosság minden fronton

A kertészetben és az intézményben kulcsszerepe van a környezettudatosságnak. A lakók például összegyűjtik azokat a faágakat és gallyakat, amelyeket az otthon 13 hektáros parkjában találnak, hogy aztán azokkal fűtsék az üvegházakat. Ezt ráadásul különleges módon teszik. „Olyan üvegház csak nálunk van, amit földbe süllyesztett, fekvő kéményes kemencével fűtenek. Mi két ilyennel is rendelkezünk, mindkettőt a terület egykori tulajdonosa, a Sigray család építette a 20. század elején” – meséli az intézetvezető. A speciális fűtési mód túl azon, hogy fontos néprajzi emlék, azt is segíti, hogy a fogyatékkal élő lakók egész évben értékteremtő munkát végezhessenek, így ugyanis már februárban megkezdődhet a palántaszezon a fűtött üvegházakban.

A földbe süllyesztett, fekvő kéményes kemencével fűtött üvegházakban már februárban megkezdődhez a munka

Az ellátottak a parkot nem csak a gallyak összegyűjtésével szépítik, hanem ők tartják karban a hatalmas területet is. Az ilyen feladatok elvégzését – például a fűnyírást és a metszést, a lehullott lomb összegyűjtését, télen a hó eltakarítását – egy intézményi kolléga koordinálja. Hasonló a helyzet a mosodában, ahol a teendőket három intézményi munkatárs és öt lakó látja el 4-6 órában. Előbbiek a mosógépet, szárítógépet kezelik, míg az utóbbiak a tiszta ruhákkal foglalkoznak, teregetnek, illetve átengedik a lepedőket a vasalógépen. Az otthonban élők egészen komoly feladatokat is el tudnak látni, hétköznaponként például ők adják a portaszolgálatot is.

Kincsek a műhelyből

Mivel a fogyatékkal élők számára a kreativitás és az önmegvalósítás nagyon fontos, az intézmény a kézműves foglalkozásokat is kiemelten kezeli. Műhelyükben a segítők nem utasításokat adnak, hanem engedik az ellátottakat önállóan gondolkodni, kibontakozni. A lakók közül nyolcan részmunkaidőben vannak itt, különböző feladatokat végeznek, míg a gondozottak között többen varrógépen varrnak és szövőszéken is tevékenykednek. A műhelyben körülbelül 50 féle terméket állítanak elő.

A kézműves műhelyben a legkülönfélébb termékek is elkészülhetnek

„A szövőszéken és a szövőkereten szőnyegek és lábtörlők készülnek, míg a varrógépeken ágytakarók és állatpárnák. Utóbbiak a legnépszerűbbek, sokan keresik őket cicáknak és kutyáknak, tengerimalacoknak és hörcsögöknek. Sokan egyedi darabokat is kérnek a lakóktól, ráhímeztetik például kedvencük nevét. A lakóközösség maga is állatbarát, minden évben adományoz párnát állatmenhelyeknek” – emeli ki Varga Annamária. Hozzáteszi, hogy a környezettudatosság ezen a területen is fontos: az anyagmaradékok és a használt ruhák nem vesznek kárba, azokat is felhasználják farmertáskákhoz, laptoptáskákhoz, neszesszerekhez.

Élen a sportban is

Az ivánci otthon sportolási lehetőséget is ad a lakóinak, többszörös speciális olimpiai bajnokok is vannak ellátottjai közt. Emellett az intézmény több mint 20 éve tagja a Magyar Speciális Olimpiai Szövetségnek is. „Nagyon aktívak vagyunk, remek eredményekkel rendelkezünk. 2010-ben Varsóban tartották a speciális kosárlabda Európa-bajnokságot, ahol Magyarországot a mi dolgozóink és lakóink képviselték. Integrált csapatunk bronzérmet szerzett, amire nagyon büszkék vagyunk. De ott volt több ellátottunk a 2011-es athéni speciális kosárlabda-világbajnokságon is, ahol ezüstérmet szereztünk. Emellett büszkék vagyunk a 2015-ös Los Angeles-i Nyári Speciális Olimpia Játékokra, illetve a 2019-es dubajira is, ahol a magyar kosárcsapat tagjaként több lakónk is aranyérmet szerzett” – mondja Varga Annamária. Az intézményvezető hozzáteszi, hogy az Év fogyatékos sportcsapata díjat kétszer is elnyerte az a kosárcsapat, melynek játékosai közt két ivánci lakó is megtalálható. Nagy Lajos például a csapat legtöbb pontot szerző tagja.

Jókedv és pörgő kerék – a tánc mindenkit összeköt

A tánc felüdít és összeköt, közösséget formál, jótékony hatását a fogyatékossággal élő emberek is érzik. Ez hívta életre a Gördülő Tánccsoportot, amely ma már a kombitánc és a szemléletformáló programok felé is nyitott, vezetője rekreációs táborokat is szervez – nem csak kerekesszékes sorstársaknak, hanem nehéz sorsú embereknek is.

Elolvasom

Fogyatékossággal is versenyképesen

Sok vállalat pusztán azért alkalmaz megváltozott munkaképességű kollégát, hogy ne kelljen rehabilitációs hozzájárulást fizetnie, pedig lehetne ok az is, hogy az inklúzióval a cég saját működését javítsa – az erre való ráébredést próbálja katalizálni a Skilly. Fontos ugyanis, hogy a leendő munkavállalók és a feléjük nyitni próbáló cégek megkapják a szükséges segítséget.

Elolvasom