null

„A parasport segíthet, hogy a cégek másképp tekintsenek a megváltozott munkaképességű emberekre”

A parasportok népszerűsítése nem csak a versenyzők utánpótlását segítheti, hanem a társadalom érzékenyítésében is fontos szerepet tölthet be. Dani Gyöngyi világ- és Európa-bajnok, többszörös paralimpiai ezüstérmes kerekesszékes vívó ezért hívta életre a Paraktív Alapítványt, célja, hogy a parasport élményét mindenkihez eljuttassa.

Amikor a tokiói paralimpián részt vett, már tudta, hogy ez lesz versenyzői pályafutásának utolsó állomása, fejében pedig már sorakoztak a jövőbeli tervek. Tudta, hogy a jövőben azzal szeretne foglalkozni, amivel visszaadhat a sportnak valamit mindabból, amit maga is kapott. „Mindig vesszőparipám volt, hogy a sportok világába minél több fogyatékossággal élő személyt hívjunk be. Ennek fontosságát a saját bőrömön éreztem. Számomra is nagy teher volt paralimpikonként, hogy a fiatalok nem álltak mögöttem, nem láttam az utánpótlást. Tudtam, ha abbahagyom a versenysportot, a magyarok nem tudnak csapatot indítani. Meggyőződésem, hogy követőink csak akkor lesznek, ha van tömegbázis. Tehát ha sokan sportolnak, és közülük a legelhívatottabbak ki tudnak emelkedni. Emiatt én nem versenyezni hívom a fiatalokat, hanem sportolni” – mondja Dani Gyöngyi.

A paralimpikon hisz abban, hogy akit a sors élsportolónak teremtett és bizonyítani akar, az eljut a versenyzésig. Tokió után ült le barátaival, akikkel arról beszélt, hogy mit tudnak tenni mindezért. Ennek végeredményeként született meg a Paraktív Alapítvány, amelynek elnöke Sarkadi Krisztina egykori paralimpikon atléta, Gyöngyi pedig alapítója és szakmai vezetője. A civil szervezet idén már részt is vett a Magyar Parasport Napján, és rengeteg iskolába eljutottak, ahol a parasportokat mutathatták be. Gyöngyi a Színművészeti Főiskola egyik órájára is ellátogatott, ahol a kerekesszék használatát és kezelését mutatta be a hallgatóknak, akik ennek köszönhetően a jövőben könnyebben alakíthatnak mozgáskorlátozott karaktert is.

Sportok garmadája

„Már sok rendezvényen részt vettünk, kint voltunk például a Sziget Fesztiválon, a Margitszigeti Atlétikai Centrum integrációs sportnapján és a II. kerületi iskolák integrált eseményén is. A rendezvényeken bemutattuk a szkandert és a dartsot, a bocciát, a kerekesszékes kosárlabdát, a vívást és az ülőröplabdát is.

Mivel a szívemhez a téli sportok is közel állnak, különösen a síelés, így igyekszünk azt is megismertetni, elérhetővé tenni. Az alapítványunk másik alapítójával, Jancsó Péterrel – neki vannak olyan síbobjai, amelyekkel a mozgássérültek is síelhetnek önállóan –, elmentünk bemutatkozni a hazai síklaszter ülésre is. Elmondtuk, hogy szeretnénk mozgássérültekkel is megismertetni a sízés örömét, meglepetésünkre pedig rögtön partnerekre találtunk. Egyikük a Normafa Síiskola, amellyel azóta is szorosan együttműködünk. Nyitott volt felénk az eplényi Síaréna Vibe Park is” – mondja Gyöngyi. A két pálya oktatói Eplényben havas környezetben, a Normafán pedig műanyag pályán sajátíthatták el a „bobos” síeltetés technikáját. Velük Fábián Attila foglalkozott, aki máig Magyarország egyetlen mozgássérült sízőket oktató szakedzője. Az eplényi havas pályákon a mozgáskorlátozott gyerekek egészen tavaszig csúszhattak a frissen kiképzett síoktatók segítségével, majd szezon végéig a Normafa síiskola műanyag pályáján folytathatták a siklást. A programot a Normafán már újra elérhetik a mozgássérült fiatalok, Gyöngyiék pedig bíznak benne, hogy visszatérhetnek Eplénybe is.

Az alapítvány parahokival is foglalkozik, nagy büszkeségük, hogy idén tavasszal ők szervezték meg Magyarország első parahoki bemutatóját. „A székesfehérvári jégcsarnokban a cseh és a szlovák parahoki válogatott mérte össze tudását, a mérkőzés után pedig ki lehetett próbálni az eszközeiket is. Októberben egy hazai jéghokibíró egy csehországi edzőtáborban is részt vett, így bízom benne, hogy ez a sportág itthon is beindul majd” – mondja Gyöngyi.

Ne Parázz!

Gyöngyi korábban – még aktív sportolóként – sportágválasztó rendezvényeket is szervezett mozgássérülteknek az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben, ennek mintájára rendezték meg idén a Mozgásjavító falain belül a Ne Parázz Tanévnyitó Sportnapot is. A mozgássérült diákoknak szóló rendezvény létrejöttét a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Fogyatékosok Országos Diák-, Verseny- és Szabadidősport Szövetsége és Mozgásjavító Diák Sport Egyesület is segítette. Az eseményen a fiatalok több mint 20 sportágat próbálhattak ki, és paralimpikonokkal, valamint parasportolókkal is megismerkedhettek. A sportágválasztóra közel 400 látogató, érdeklődő, önmagát kipróbálni akaró fiatal érkezett.

A paralimpikon a közös célokat, közös sikereket szereti, alapítványa ezért több szervezettel is kapcsolatban áll, például Drávucz Rita világ- és Európa bajnok olimpikon vízilabdázó WonderFlora & CMT Alapítványával, a Végtaghiányos Gyerekekért Alapítvánnyal és az érdi Életfa Csoport Egyesülettel is. A jövőben szeretnének együttműködni az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézettel és más egészségügyi intézményekkel is annak érdekében, hogy a sérült fiataloknak megmutathassák, hogyan tudja a sport segíteni a rehabilitációjukat. Cáljaik között szerepel az is, hogy érzékenyítő tréningekkel, sportnapokkal cégekhez is eljussanak, ezzel is erősítve az integrációt. Gyöngyi hisz abban, hogy erre a parasport kiválóan alkalmas, segítheti, hogy a vállalatok másképp tekintsenek a megváltozott munkaképességű emberekre, nagyobb eséllyel alkalmazzanak fogyatékossággal élő kollégákat.

„Ha az állásinterjún szóba kerül a gyerek fogyatékossága, egyből elköszönnek a munkaadók”

A sérült vagy fogyatékossággal élő édesanyák még részmunkaidőben is nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, és gyakori probléma náluk az is, hogy csak a gyereküknek élnek, saját kikapcsolódásukra, feltöltődésükre nem szívesen szánnak időt – pedig ez a gyerekeknek is érdeke lenne. Az érintettek helyzetén próbál javítani a Találj Magadra Egyesület.

Elolvasom

„Érintett szülőként tisztában vagyunk azzal, mit jelenthet egy sérült gyerek fejlesztése”

Gyógytornászokkal, gyógypedagógusokkal, logopédusokkal és más szakemberekkel próbálja segíteni a rehabilitációra szoruló gyerekek szüleit a pécsi Borsóház, amelynek neve sokaknak Zente, az SMA-ban érintett kisfiú fejlesztése miatt lehet ismerős. Az intézmény alapítói saját tapasztalatból tudják, hogy mennyire nehéz helyzetben vannak az érintett családok, emiatt szeretnének alapítványként is mellettük lenni.

Elolvasom

„A szexuális visszaéléseknél mérlegelésnek egyáltalán nincs helye”

A fogyatékossággal élő emberek az átlagosnál védtelenebbek az abúzussal és a megfélemlítéssel szemben, különösen igaz ez az értelmi sérült, autista személyekre. Esetükben nem csak felismerni, hanem orvosolni is nehezebb az ilyen problémákat. Erre kínál válaszokat a Kézenfogva Alapítvány hamarosan induló programja, amelynek alapelemeit már évtizedekkel ezelőtt kidolgozta és kipróbálta a civil szervezet.

Elolvasom